2013. február 14., csütörtök

Rimanóczy Ildikó: Sakura

Sakura

Hűs hajnali harmat borul rám a ködben,
sziromölelésből illatom kiröppen;
múló szépségemből csak egy emlék marad,
de e néhány napra mennyben érzed magad.

Roppanó gyümölcsöm édes nedve szádban -
vágyom rá, hogy súgjad: "mindig ezt kívántam!"
rúzsvörös nyomait hagyja a nyelveden,
zamata hirdeti: itt járt a szerelem.

Ősszel terítek rád rőtszín levél-leplet,
s megtanítlak, hogyan szárnyaljon a lelked:
míg a langy sugárban arcod fénybe tartod,
érzed, mint csitulnak el benned a harcok.

Álmodom újra a cseresznyefák nyarát,
s addig ölel kérgem, e megkopott kabát;
nem bánok már semmit: se jeget, se havat,
alvó rügyeimben örök tavasz fakad.
2011. november


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése