- Miroslav Mađer
Szoba - Egy szoba néz rám gyermekkorom képeslapjairól
- .....................betegségekkel és halállal fűszerezve
- .....................olyan nyugtalan vagyok
- Egy szoba gyűrött ingekkel elnyomott cigarettákkal
- .....................bennem lebeg
- .....................olyan izgatott leszek
- Egy szoba tele régi fényképpel a falusi nagyapámról
- a hivatalnok apámról és az anyámról kislány korából
- .....................körül vesznek
- .....................de én mégis olyan boldogtalan vagyok
- Egy szoba tele Szűz Máriával és fehér ágyneművel
- két nyegle ágy
- .....................fekszik bennem
- .....................mert én vagyok a szoba
- mely az öregség csendjét őrzi,
- és a fiatalság bűneit rejti a párnák tollpihéi között
- .....................szoba vagyok
- amelyben sok-sok dolog megtörtént
- és titkaival csendben öregszik
- ..........................................már senki által be nem lakható
A barátok olyanok, mint a csillagok. Nem mindig látjuk őket, de tudnunk kell, hogy léteznek. (Alan Alexander Milne)
2013. január 22., kedd
Miroslav Mader: Szoba
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése